ÉRTÉKELÉS - Baráth Viktória : A főnök

Written by 2 Comments

Sziasztok molyok! :)

Ezúttal egy igazán ütős romantikus-erotikus történetről írtam nektek, ami úgy játszik az érzelmeitekkel, mintha nem ismerne határokat. Izgalmas, magával ragadó és végtelenül kegyetlen, ha arról van szó.
Szerző: Baráth Viktória
Cím: A főnök
Kiadás éve: 2017
Kiadó: Álomgyár Kiadó
Oldalszám: 368 oldal
Műfaj: Romantikus, erotikus
Mondanom se kell, mennyire vártam már, hogy újra Baráth Viktóriától olvashassak, ugyanis amióta be lett harangozva A főnök c. könyve, valamilyen úton-módon mindig ott kötöttem ki, hogy a híreket nézegettem, hogy mégis mikor kerül már nyomdába a történet, annyira furdalta az oldalamat a kíváncsiság. Szerencsére nem kellett szeptemberig várnunk, úgyhogy amint kézhez kaptam a saját példányomat, lejtettem egy kisebb örömtáncot a szobámban, s amint tudtam, a lehető legnagyobb lelkesedéssel kezdtem bele az olvasásba.
„Ha visszamehetnék az időben, ugyanezt az utat választanám, semmit sem csinálnék másképp, hiába tarkította ezt az utat szenvedés és fájdalom, ezeknek köszönhetően lettem az, aki vagyok.”
Megmondom őszintén, nagyon sokat agyaltam, mielőtt nekiláttam az értékelésem megírásának, ugyanis nem tudtam eldönteni, hogy én most szeretem-e ezt a könyvet, vagy pedig csak elment egynek a sok közül. Tudjátok mire jutottam? Lehet, hogy sokaknak klisék halmazának tűnik az egész regény, de mint tudjuk, ezt is meg lehet jól írni - na, itt következik most egy jó kis fordulat: úgy érzem voltak itt kiszámítható dolgok, amikről a fülszöveg is árulkodik, s az olvasók viszonylag könnyen ki tudják következtetni, de ahogy haladtunk előre a történetben, az írónő mindig újabb meglepetések elé állított minket, ezzel nem kicsit csavarva az események fonalán - és ez az az ok, ami miatt én nem fogom ezt a jelzőt használni A főnökre.
„Az életem biztonságban volt, de sosem tudhattam, hogy mi fog a következő pillanatban történni.”
Miután a főszereplőnket elrabolták, és döntés elé állították, az élete gyökeresen kezd megváltozni, amit neki is muszáj belátnia, akármennyire is küzd ellene. Ha nem alkalmazkodik az újdonsült világba, amibe akaratlanul is, de belecsöppent, nem számíthat semmi jóra sem a fogvatartóitól. Így eleinte kénytelen-kelletlen tesz csak eleget a feladatainak. Azonban ahogy egyre jobban belelát új környezetének tevékenységeibe, s ezzel együtt az életvitelükbe, elhatározza, hogy szeretné minél jobban megismerni azt, hogy ha teljesen nem is, de valamennyire meg tudja érteni, miért lettek ők ilyenek, s miért ezt az utat választották.
„El kellett veszítenem mindent ahhoz, hogy értékelni tudjam, amim van.”
Ana a többi szereplőnek köszönhetően teljesen átértékeli az életét, ami nem kevés dologban változtatja meg. A szemünk láttára megy át egy elképesztő átalakuláson, s emellett rengeteg élménnyel és tapasztalattal gazdagodik, hogy milyen is igazából az a világ, aminek ő eddig csak a problémamentes, fényűző oldalát látta.
„Csak magadra számíthatsz, senki másra, ha túl akarsz élni.”
Ezúttal egy teljesen más történetet kaptam az írónőtől, aki ezennel sikeresen bebizonyította, hogy van egy másik oldala, ami ha lehet, még jobban is áll neki.
A karakterek itt is szépen ki voltak dolgozva, ami a személyiségeket illeti, a cselekményvázlat pörgős, és izgalmas - na de a végkifejlet... ez az, ami olyan kegyetlenül a földbe tiporja az olvasó lelkivilágát, hogy kell pár perc ahhoz, hogy fel tudjuk dolgozni, mi miért történt úgy, ahogy. S miután ez megvalósult, kénytelenek vagyunk belátni, hogy ez a befejezés igenis zseniális volt, a mondanivalójával együtt.
„Saját, önálló személyiséggel rendelkezem, és megérdemlem azt, hogy én irányítsam az életemet, ne mások.”
Csillagozás: 5 / 5
Ajánlom… azoknak, akik szeretik ezt a műfajt. Imádni fogjátok!
Vikivel a közönségtalálkozón :) Hatalmas köszönet a képért és a könyvpéldányokért az Álomgyár Kiadónak! :)

>>Ha kíváncsiak vagytok, mit hallgattam egyfolytában olvasás közben, lessétek meg ezt a linket>>
~Anna

Tags:

Share:

Kapcsolódó posztok

2 megjegyzés

  1. Németh Barby2017. július 22. 19:37

    Hasonlóan érzek, örülök, hogy ennyire tetszett. Remélem, olvashatunk még a közeljövőben Vikitől! :)

    VálaszTörlés
  2. Lap lap után2017. július 25. 22:42

    Olyan jó, hogy ennyire egyezni tud az ízlésünk, ha úgy akarjuk! :)
    És ehhez a kijelentéshez csakis csatlakozni tudok, remélem Viki sok ilyen könyvvel örvendeztet meg minket :))

    ~Anna

    VálaszTörlés