ÉRTÉKELÉS - Holly Smale : A lány, akit soha senki nem vett észre (Geek Girl 1.)
Szerző: Holly Smale
Cím: A lány, akit
soha senki nem vett észre
Kiadás éve: 2014
Kiadó: Manó Könyvek
Oldalszám: 352 oldal
Műfaj: Ifjúsági,
humoros, romantikus
Eredeti cím: Geek Girl
Ó,
Harriet Manners… Esküszöm, hogy egy igazi példakép vagy! Egy cuki és nagyon is
szerethető geek, aki a hibáival együtt tökéletes.
Most
haragudtam meg magamra, amiért nem olvastam előbb Holly Smale könyveit. Valaki csapjon már le, mint a taxiórát…
Emlékszem,
hogy a Geek Girl sorozattal is mennyit teketóriáztam, mielőtt lecsaptam volna
rá a könyvtárban. Hát, mit ne mondjak, elég nagy hiba volt halogatni…
Még
mielőtt belekezdtem volna, többször is megnéztem magamnak a könyvet és a
fülszöveget is, hogy megbizonyosodjak róla, ez nekem való és biztosan tetszeni
fog-e. Esküszöm nektek, még életemben
nem éreztem magam ekkora idiótának, mint most…
Harriet
annyira szerethető karakter, hogy egyből lehet vele azonosulni, a maga módján
pedig azonnal belopja magát az olvasó szívébe. Ahogy elmeséli, hogyan indul be
a modellkarrierje, miképp és miért akar megváltozni; a személyisége egy olyan
hangulatot csempész bele a történetbe, aminek köszönhetően egyszerűen nem lehet
abbahagyni az olvasást egy percre sem.
„- Sajnálom. Ez, ööö, nagyon… - Milyen?
Hogyan lehet jellemezni egy kalapot? - Kalapos - improvizálok, majd
megveregetem és visszateszem a pultra.”
A
cselekmények csak úgy pörögnek, egyik konfliktus jön a másik után, hazugságokat
halmozunk hazugságok hátára, amik csak újabb problémákat szülnek - mindezt pedig
megfűszerezzük egy kezdő modell pályájának nehézségeivel és egy vagy inkább tíz kiló humorral. Na
igen, gondolok itt elsősorban Wilburre, aki
Wilbur és nem William, aki valami hihetetlen figura, a maga saját
kitalált nyelvével. :D
„- A „farmeremet lehányták”. Imádom.
Micsoda képzelőerő! Drága kis… Lábhoz. - És Wilbur itt megáll, maga elé tol, és
végigvezet egy igencsak sűrű tömegen, ami nagyon mérges arcú lányokból áll. -
Azt hiszem, most fogod megmenteni a karrieremet, én pici tigrisbugrisom.”
„- Nick! - kiált fel Wilbur
elragadtatva. - Hát itt vagy! - Aztán olyan csodálkozva néz az asztalra, mintha
az egy átjáró lenne egy alternatív univerzumba. - Hányan vannak még az alatt az
asztal alatt?”
Igazság
szerint én azt élveztem annyira a könyvben, hogy Harriet végig önmaga tudott
maradni, nem ragadta magával a hirtelen jött hírnév, és mindent a maga módján
vitt véghez és oldott meg.
„Legyél önmagad, és hagyd, hogy mások is
önmaguk legyenek. És ha más vagy, mint a többiek, annál jobb. Milyen unalmas is
lenne a világ, ha mindenki ugyanolyan lenne.”
De
ami a legjobb volt az egészben, hogy a főszereplőnkkel együtt én is rájöttem
arra, hogy igenis jó másnak lenni.
Csillagozás: 5 / 5
Ajánlom… mindenkinek,
egytől - egyig.
~Anna
Tags:
Értékelés
Menő Könyvek
0 megjegyzés