INTERJÚ - Rácz-Stefán Tiborral

Written by Post Comment

Sziasztok molyok! :)

A mai napon az egyik legrégebbi író barátommal készítettem nektek interjút, aminek már nagyon itt volt az ideje, ugye Tibi? ;)
Olvassátok Ti is sok szeretettel, s néha hagyjátok, hogy egy dallam magával ragadjon titeket is!

1 - Mikor kezdtél írni? Kötődik ehhez valamilyen különleges élményed?
Az általános iskola második osztályában írtam először saját történetet. Egy füzetbe körmöltem le, igyekeztem, hogy szép legyen az írás is. Egy kis hableányról szólt a sztori, aki meglehetősen hasonlított Arielre. Nem is értem… :)
2 - Te is ugyanabban a témában szeretsz olvasni, mint amiben alkotsz, vagy akad más kedvenced is?
Általában Young és New Adult könyveket olvasok, de van egy nagy kedvencem, amit imádok olvasni, de nem érzem azt, hogy jól meg is tudnám írni. Ez nem más, mint a disztópia. Imádom a kitalált világokat, a párhuzamokat a miénkkel és persze a főhősök útjait. A legnagyobb hatással kétségkívül A szolgálólány meséje és Az éhezők viadala volt rám.
3 - Köztudott, hogy népszerű blogger is vagy - melyiket szereted jobban? Az írást vagy a blogolást?
Nem tudnék választani, és szerencsére nem is kell, mert ha szigorúan nézem, a blogra is ugyanúgy írom a cikkeket :) Szerencsére mindkét önkifejezési forma feltölt élettel, és boldoggá tesz, amikor csinálom.



4 - Hogyan tudod összeegyeztetni a két dolgot? Mennyire nehéz ez a mindennapokban?
Akkor nehéz, ha elkezdek írni egy regényt, és a szabadidőm, amit blogolásra szántam, hirtelen eltűnik. No, ilyenkor szokott előfordulni a megelőzés. Hogy konkrét legyek: a héten elkezdek dolgozni a Mikrofonpróba következő részén, az oldalon pedig előre megírtam harminc cikket, amik a piszkozatok között várják a publikálást. :)
5 - Szoktál ihletet meríteni az általad olvasott regényekből vagy tartasz attól, hogy az befolyásolna a saját történeted alakításában?
Szándékosan nem szoktam, tehát nincs olyan, hogy elolvasok egy könyvet és eszembe jut, hogy „ó, ez a szál tetszik, megírom én is a regényemben”. Mert akkor rögtön ott lenne a gondolat: „de ezt egyszer már megírták, mi ebben az új?”
6 - Mennyire jelent nehézséget tizenévesek szemszögéből írni? Mit tartasz benne jónak vagy éppen könnyebbnek, s kifejezetten nehéznek?
Bár most leszek harminc éves, lélekben bőven nem érzem még magam ennyinek, így a gondolkodásmód egész egyszerűen megy, legalábbis, úgy érzem. Ami nehezebb, hogy hitelesen lekövessem az iskolai életet és a tanórákat, mert abból már bizony sok mindent felejtettem, és rengeteg minden változott az elmúlt tizenkét évben, a ballagásom óta. Ami pedig a dilemma, hogy mennyire kövessem le a nyelv alakulását, hány szlengszót tegyek be. Mert ugye a nem közismert szlengszavakat, vagy éppen angol kifejezéseket nem mindenki érti, de talán hitelesebb lenne tőle a szöveg.
7 - Melyiket egyszerűbb írni? A fiú vagy a lány szemszöget? Melyiket szereted jobban?
A lány szemszöget egyszerűbbnek érzem, magam sem tudom miért :) És ezt is szeretek jobban írni.
8 - Eddig három könyved jelent meg, mindegyik más pöttyös kategóriába lett besorolva - érezted úgy valamelyiknél, hogy máshol lenne a helye?
A Fogadj el! szerintem alapvetően Vörös Pöttyös regény, és szuper lett volna, ha oda sorolják be. A Túl szép kategória besorolásának pedig nagyon örülök. Mert ez egy ízig-vérig New Adult történet, és szuper, hogy bekerült a többi New Adult közé függetlenül attól, hogy itt két fiú szeret egymásba. Ez emberként és íróként is sokat jelent.
9 - A Fogadj El!, a Túl Szép és a Mikrofonpróba közül melyik áll hozzád a legközelebb?
Mindenképpen a Túl szép. Azt hiszem nem titok, ha azt mondom, hogy nagyon személyes történetről van szó.

10 - Ha választanod kellene az összes eddigi szereplőd közül, ki lenne a kedvenced?
Srácok közül mindenképpen Olivér a Túl szépből. Bár nem hiszem, hogy olyan jó barátok lennénk, mert engem is feszélyezne, hogy olyan nagyon dögös, de jó volt megalkotni magát a karaktert, és egy kicsit „belebújni a bőrébe”. Pláne mert benne is sok minden van a saját személyiségemből, csak Olivérnél olyan oldalam mutattam meg, amit csak a barátaim ismernek. (Khm, pl. beszólások, ugye Anna, erről mesélhetnénk, de nem fogunk :P) A lány karaktereimből Xiara a kedvencem. Imádom a lányt, az erejét, a kitartását, és nagyon együtt tudok érezni a származás-béli problémáival is. Szerintem simán a legjobb barátok lennénk.
11 - Ha jellemezned kellene egy szóval a könyveidet, mit mondanál?
Nem tudok mit mondani, szerintem érdekesebb, ha az olvasók teszik meg. Nem szeretnék senkinek sem „gondolatokat adni a szájába” :)
12 - Ha ugyanezt kellene tenned, csak a kedvenc dalszámaiddal, melyikeket választanád?
Minden írásomhoz más dal passzol. A Fogadj el!-hez például simán odakapcsolnám a Wrecking Ballt, a Túl széphez a Feeling Good-ot Michael Bublétől, a Mikrofonpróbához pedig Carameltől Víziót, vagy a Szállok a dallalt. És igen, okkal lehetnek ismerősek a dalcímek, mind be is kerültek a könyvekbe :)
13 - Van olyan könyv, író vagy akár előadó, aki mindig nagy hatással van rád, amikor írsz egy könyvet?
Amikor írok, akkor nincs, mert félnék, hogy átveszem valamely védjegyét, amit tényleg nem szeretnék. De vannak írók akiket nagyon tisztelek, és akikre felnézek. Például nagy kedvencem Jay Asher, hiába olvastam eddig csak egy könyvét.
+1 - Mit üzennél a Mikrofonpróba után az olvasóidnak?  
Köszönöm a bizalmat, és írják meg nekem bátran a véleményüket Facebookon és/vagy molyon. Ha netán nem tetszett, azt is, mert mindenből tanul az ember. :) A véleményeknek mindig örülök. :)



~Anna & Rácz-Stefán Tibor

Tags:

Share:

Kapcsolódó posztok

0 megjegyzés