VASÁRNAP VERSBEN MONDOM EL
Sziasztok
molyok! :)
A
mai napon elérkezett a negyedik posztja a közös rovatunknak Bree-vel. Ezúttal
az idő kapcsán hoztunk nektek verseket, amiből manapság sosincs elég.
Darmay Viktor
Ezermester az
idő...
Ezermester az idő, -
Mindenre kiterjed gondja;
Sürög-forog, tesz és vesz,
Mintha
csak száz keze volna.
Bölcsőt farag, aranyos
Pillét himez, pártát gyöngyöz;
S a mosolygó arczokon
Ránczot
varr a szemfedőhöz.
Tettre költi az erőt,
Lelkesíti vész s viharba';
És a bút a feledés
Lágy
leplével betakarja.
Hagyja nőni a reményt,
A csalódást, a sok álmot;
S azután elsöpri - mint
Falról
a gyönge pókhálót.
Darmay
Viktor verse számomra tökéletesen leírja, milyen is az idő. Egyből megtetszett,
ahogyan a költő szemlélteti, s ezek mellett még gyönyörűen is ábrázolja a
dolgok előrehaladását.
Ez
a költemény nemcsak mosolyt csal az emberek arcára, hanem reményt is ad. :)
És,
könyvmolyok, ti szoktatok gondolkozni az idő múlásán?
~Anna
0 megjegyzés