Amikor az Athenaeum
kiadótól megkaptam a Maestrát, tudtam, hogy valami érdekes történetet fogok a
kezeim közé. Piros, minimalista borító, hm, igen, tele leszünk erotikával is.
Arra viszont nem éreztem rá, hogy ENNYIRE kívül fogok kerülni a komfortzónámon.
Lássuk!
Szerző: L.
S. Hilton
Cím: Maestra
Kiadás
éve: 2016
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalszám: 400 oldal
Műfaj: Erotikus, thriller
Amikor utánanéztem a
könyvnek, nem sok jót olvastam róla, viszont volt már így kellemes csalódásom
könyvvel, hogy nem vártam nagy durranást, nekem mégis megtetszett. Nagyjából ez
történt most is.
Nem
mintha nem zavartak mit zavartak,
idegeltek volna ki a márkázások, a kimondhatatlan francia és olasz
város, utca, épület és márkanevek null-huszonnégyben, de ennek ellenére kaptam
egy okos regényt.
Judit
Rasleigh története vagy ahogy a
fülszöveg is fogalmaz ámokfutása, valóban egy ámokfutás. A kegyetlen és
rideg fajtából, s a végigkövetése annak. Számomra lenyűgöző volt, hogy hogyan
lett az átlagos (női) beosztottak életét élő Juditból egy megfékezhetetlen… őrült? Igen, szerintem mondjuk ki: Judit
megőrül. Nem mondom, hogy azonosulni tudtam vele, de ahogy mellette lépkedtem
és kívülről néztem azt, hogy mi történik vele, volt, hogy meg tudtam érteni a
motivációit és a centiket, ahogy egyre lejjebb gurul a leejtőn.
"A
munkanevünkön szólítottuk egymást, többnyire napszemüveget viseltünk. A
személyzet látott minket jönni és menni, de ez itt a Riviéra – nyilván csak kurváknak
feltételeztek minket, akiket a hétvégén kibéreltek egy duettre."
Az írónő elég jól
szemlélteti és figurázza ki, hogy a gyengébbik nem képviselőinek mit kellene
véghezvinnie, megtennie ahhoz, hogy érvényesülni tudjon, főleg a
művészvilágban, ahol tőke kell. Ami általában a nőknek nincs. Főleg ha nem is
olyan családból jönnek. Én legalábbis így tekintettem erre a vonatkozására a
könyvnek, mert a nőket úgy nagy általánosságban nem veszik elég komolyan, főleg
ha sok pénzről és üzletről van szó, Judit viszont mindezt kivívja magának,
megmutatva ezzel az utat, amit NEM szabad követnünk. Van akinek ez fekszik, de
nagyon remélem, hogy a társadalom java része nem ezt tekinti a kijelölt útnak.
Nyilván tudjuk, hogy vannak azok a lányok, akik a nagyapám korabeli fószerekbe
"szerelmesek", de van más megoldás is; ez a könnyebbik.
Az
eszközök, amikkel Judit él, már más tészta. Azért a kiadó helyében mindenképp
rányomtam volna valahova a könyv borítójára egy karikát, mert hiába a
figyelemfelhívó/ elrettentő borító, ami ezeken az oldalakon van, az gyomrot
kíván. Erőset. A nőknek nagy fegyvere a szexualitás és ezt főhősnőnk is nagyon
jól tudja; kihasználni is, ebből kifolyólag merő lucskos mocsok a regény
legalább harmada, naturalisztikus, egyenes megfogalmazásban, amit gyerekektől
elzárva kellene tartani. Persze ez is az élet része, néha ilyen durva formában.
Olvastam
már erotikus regényeket, de ez biztosítékkiverős volt még nálam is. Ennek – és
hibáinak ellenére – nem bánom, hogy elolvastam, mert élményt kaptam belőle. Meg
persze kulturálódtam szépművészetből, amikor utána tudtam nézni a festményeknek
és az alkotóknak, akikről szó volt. Hihetetlen mennyi minden lehet egy-egy kép
mögött!
Csillagozás:
4
/ 5
Ajánlom… azoknak, akik
valami velősre vágynak.
~Dia
