ÉRTÉKELÉS - On Sai: Apa, randizhatok egy lovaggal?


Szerző: On Sai
Cím: Apa, randizhatok egy lovaggal?  
Kiadás éve: 2015
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kft.
Oldalszám: 370 oldal
Műfaj: Fantasy, romantikus

Újabb kedvencet avathatok, ugyanis ez a könyv valami fantasztikus volt! 
A helyzet az, hogy nagyon sokáig szemeztem a könyvvel, aztán mindig arra jutottam, hogy nem akarom elolvasni. A borító mindig tetszett, de úgy az egész, amit a fülszövegből leszűrtem túl sok volt nekem. Tini világmegmentők. Hát oké, nem köszönöm. 
Aztán végül maga On Sai győzött meg! 
Az írói Facebook oldalán kirakott egy idézetet, ami 180 fokos fordulatot adott egy pillanat alatt, és akkor eldöntöttem, hogy nekem el KELL olvasnom ezt a történetet. 

„– Apa, randizhatok egy lovaggal?
Az apja reflexből közölte, hogy tizenkilenc és fél éves kor az ideális a szexuális kapcsolat elkezdésére, és erre még pontosan negyvenegy és fél hónapot kell várnia.
– Bocs, apa rosszul tettem fel a kérdést. Szeretnéd, ha egy osztálytársammal mennék moziba, aki már túl van az első pár berúgáson, óvszer nélkül szexen, és tudja, hol lehet drogot kapni? Vagy inkább elengedsz egy lovaggal, aki elpirul, ha meglátja a bokámat?”

Egyébként teljesen mást vártam, ami úgy látszik, velem gyakran megesik. A cím alapján egy sokkal romantikusabb könyvet vártam, és ha legközelebb valami rendezvényen összetalálkozom az írónővel, nem szabad elfelejtenem kezet csókolni neki, amiért nem egy tinirománcot akart letuszkolni a torkomon! Amennyi benne volt, az pont elég volt ahhoz, hogy megfűszerezze, pezsegtesse a történetet, különösen a fátyoltáncosoknál lévő jelenetben, de még ne legyen nyáltenger és csillámpóni.

Olvasóként kuriózumnak érzem a könyvet, mert sok minden lett belevegyítve. Hit, szerelem, harc, kultúrák találkozása, "politika" plusz mindez Magyarországon. HIHETETLEN. Mindig imádom, ha egy könyvben sokféle téma felmerül, van lehetősége az agyamnak is aktiválódni, továbbgondolni, filozofálgatni. Egy szimpla romantikus regény kikapcsolódásnak jó, de ha igazi olvasás élményre vágyom, akkor ilyesmi könyvekre fáj a fogam.

A szereplőket egytől-egyig nagyon szerettem, mindet másért, de ugyan annyira. (Kivéve Tomot, őt valamiért különösen megkedveltem, és ha az utolsó jelenetben nem lett volna szerepe, akkor meg is említettem volna, mint negatívum, hogy elég kevés szerepet kapott. Istenem, de imádtam a srácot!) Kidolgozottak, különbözőek voltak, e mellett pedig hihetőek, minden hihetetlen mágikusságuk ellenére. (A professzor személyiségének érzékeny rezdülései pedig igazán meghatóak voltak! :') ) 

Javítsatok ki, de így a könyv végére érve úgy érzem, hogy valahol On Sai kicsit ki is figurázta a tipikus scifi-fantasy könyveket. Nagyon erős kliséket használt a történet az építkezése és főként a lezárása során, de a humoros beütés elvette az élüket. Nem vagyok jó barátságban ezekkel a műfajokkal, de ez még az én kényes gyomromat sem ülte meg, HABÁR a végét eléggé WTF-fejjel olvastam.

Csillagozás: 4,5/5
Ajánlom... fiataloknak és idősebbeknek, fantasy rajongó és fantasyért nem rajongó embereknek, fiúknak és lányoknak. Azoknak, akik kételkednek abban, hogy egy magyar könyv lehet igazán jó.
~ Dia


Share:

Kapcsolódó posztok

1 megjegyzés

  1. Megmondom őszintén, most tényleg felkeltetted az érdeklődésem... :)

    ~Nn

    VálaszTörlés