SZÉPIRODALMI KEDVCSINÁLÓ - William Shakespeare: Hamlet

Written by Post Comment


Szerző: William Shakespeare
Cím: Hamlet
Kiadás éve: 1997
Kiadó: Akkord Kiadó
Oldalszám: 148
Műfaj: Szépirodalom

A helyzet az, hogy ez a kedvcsináló egy kissé elfogult lesz, ugyanis Shakespeare az egyik kedvenc szépirodalmi alkotóm, ennek ellenére próbálok amennyire szükséges, objektíven tekinteni erre a témára most.
Lehet, hogy elvetemült vagyok, és sokan furának néznek, de én elolvastam az összes kötelezőt, amit gimiben feladtak. (Na, jó, hazudtam, Balzac Goriot apóján képtelen voltam végigrágni magam.) Nem azért, mert a legtöbb érdekelt vagy jónak tartottam, hanem szimplán azért, mert tudtam, hogy az érettségin profitálni fogok belőle. Most már nem merek senkinek ilyesmivel érvelni, mivel ugye megváltoztatták a magyar írásbelik felépítését. Nem mondom, hogy minden kiszabott olvasmányunk élvezetes volt, de akadt köztük pár (meg a saját döntésemből elolvasottak között is), ami élvezhető, sőt, szerintem egyenesen JÓ volt. Az egyik ilyen Shakespeare Hamletje.

Most jöjjön a miért.

Először is, ez egy dráma. Kell ennél több?
Odáig meg vissza vagyok a drámák tördelésétől, struktúrájától. Az elején minden szereplő fel van sorolva, neked nem kell észben tartanod a sok családi kapcsolatot. Néha még az is előfordul, hogy rímekbe van szedve a fordítás (is), ami pedig számomra felér egy mentális extázissal. Nekem mindig az volt a tapasztalatom, hogy a drámákat nagyon könnyedén lehet olvasni, tehát, ha valakinek meggyűlik a baja szépirodalommal, kezdjen drámával. Párbeszédes, nincsenek benne hosszú tájleírások, pörög. A sorok sokszor nem érnek faltól-falig, ezért barátságosabbnak tűnhet, arról nem is beszélve, hogy a drámák általában nem túl hosszúak. (Az én Hamletem pl. 142 oldalas. Ami utána van az már csak lábjegyzet magyarázat.)
Másodszor is, a Hamlet elgondolkodtató.
Megvallom, én nem vagyok odáig a szerelmi sztorikért, és még Williamtől sem olvastam a Rómeó és Júliát. Tudom, tudom, alapmű, és el is fogom olvasni, de a Hamletban több olyan dolog van, amiről elmélkedhet az ember.
Különleges karakterek kaptak benne helyet és a történések sem mindennapiak. Hamlet egy nem megszokott hős. A rá kirótt feladatot késlekedve kezdi véghezvinni, mindenkivel bizalmatlan, nem tudja ki van vele ki van ellene. Ebben a zűrzavarban mégis megőrzi a humánumát és az értékeit. Ez példaértékű és arra sarkall minket is, hogy végigvegyük magunkban, hogy mi képesek lennénk-e erre, hajlandóak lennénk-e erre.

Elég mainstream, de én például imádom Arany János fordításában a leghíresebb idézetet.
A képen: Benedict Cumberbatch, aki Sherlock szerepe mellett,
a legújabb színházi feldolgozásban Hamletet alakítja.
(Forrás: huffingtonpost )
„Lenni, vagy nem lenni: az itt a kérdés.
Akkor nemesb-e a lélek, ha tűri
Balsorsa minden nyűgét s nyilait;
Vagy, ha kiszáll tenger fájdalma ellen,
S fegyvert ragadva véget vet neki?”

Vagyis, tűrjük a fájdalmat, vagy harcoljunk ellene. Filozófiai kérdéseket jár körül, amikben néha jól esik elmerülni.

Felvetülhet a kérdés, hogy oké, mindez szép és jó, de meg is kéne érteni.
Aláírom, Shakespeare eredetijéhez még az angoloknak is szótárra van szükségük. Viszont szerintem ez is az egyik legnagyobb szépsége a nyelvünknek. Hogy ilyen nyakatekerten lehet fogalmazni, mégis értelmes és gyönyörű. Ha valaki nagyon nem vágyik elmerülni a magyar nyelv szépségeiben, annak tényleg NEM AJNÁNLOM. (Azoknak majd hozok egy érthetőbb drámát.) De, ha az ember szeretné érezni, hogy dolgoznak az agytekervényei, akkor sürgősen kapja a kezébe, mert ez arra a megfelelő olvasmány! A Hamletben találkozunk még szellemmel, őrülettel, szerelemmel, na és persze, a végén meghal majdnem mindenki. Tehát ajánlom azoknak, akikben folydogál enyhe pszichopata vér. :D A sok romantikus, YA, NA, zsánerregény között, szerintem bőven elfér és felemelő valami MÁST olvasni.

Még egyszer, röviden összefoglalva, miért kellene elolvasni a Hamletet?
1. Mert rövid.
2. Mert elgondolkodtató.
3. Mert érdekes karakterek vannak benne.
4. Mert fontos kérdéseket jár körbe.
5. Mert nem egy sokszor megénekelt történet. (Mint pl. a Rómeó és Júlia) 

Ajánlom… azoknak, akik hajlandóak kiszakadni a könyvmoly-mindennapokból és kézbe venni valami ismeretlent. Azoknak, akik hajlandóak új vizekre evezni.

~Dia


Tags:

Share:

Kapcsolódó posztok

0 megjegyzés