ÉRTÉKELÉS - Kathy Reichs : Kincsvadászok /Virals 2./
Sziasztok molyok! :)
A mai napon egy olyan ifjúsági krimiről írtam nektek,
ami eléggé el van hanyagolva, pedig szerintem nagyon jó olvasmány - olvassatok velem
Virals sorozatot ;)
Szerző: Kathy Reichs
Cím: Kincsvadászok
Kiadás éve: 2014
Kiadó: Fumax Kiadó
Oldalszám: 416 oldal
Műfaj: Ifjúsági, krimi,
kalózok
Eredeti
cím:
Seizure
Meg
kell mondjam, az első rész után kicsit tartottam attól, hogy a folytatás is
hasonló nyomokat fog bennem hagyni a bevezetés és a végkifejlet terén jól van na, nem szeretem a nyitva hagyott
befejezéseket szerencsére most csak az utóbbival kapcsolatban voltak
ugyanolyan érzéseim.
Az
alaptörténet újfent nagyon jó volt, mondhatni jobb is, mint az előző úgy látszik szeretem az olyan könyveket,
ahol átmódosult DNS-ű tinik nyomoznak mindenféle dolog, jelen esetben egy
kalózlegenda után, s persze más, hiszen már ismertem a szereplőket hahaha, mondtam én, hogy megéri végigszenvedni
azt a 100 oldalt az első kötetben erre pedig lehetett építeni. Persze
lehet olvasni különálló kötetként is ezt a részt, vannak benne visszautaló
mondatok, amik segítik azokat az olvasókat a megértésben, akik a
Kincsvadászokat vették először kézbe - ezek nyilván csak azért voltak számomra
zavaróak, mert olvastam a Fertőzötteket is.
„Ben úgy
pörgette Hit a feje fölött, mint helikopter a rotorját. Egyszer. Kétszer. Hi
elzöldült. Lime, pávakék, vagy inkább lóhere színe volt?
- Hányni fogok!
- ordította Hi. - MOST!
Ben a vízhez
rohant, és elhajította.
Hi úgy
szárnyalt, mint egy rongybaba, majd arccal a vízbe csapódva hangosan köpködött
és szitkozódott.”
A
történet előrehaladtával már enyhe kifejezéssel élve fokozódott az izgalom,
nőtt a feszültség, és semmi sem hagyott nyugodni, csakis az érdekelt, hogy
megtudjam végre, mi a jó fene fog ebből az egészből kisülni. Létezik egyáltalán
az a kincs? Ha igen, akkor megtalálják? Ha nem, akkor hogyan mentik meg a
Loggerhead - szigetet? A Fertőzöttek csapatának annyi lesz?
„- Nem
hagyhatjuk, hogy szétválasszanak bennünket - szólalt meg Ben most először.
Ujjával rám mutatott a képernyőn keresztül. - Azt mondtad, egy család vagyunk.
Egy falka. - Összefonta a karját a mellkasa előtt. - Egy falka sosem adja fel.
Soha.”
Tory
vezéregyénisége most is jelentősen érezhető volt, de ez illett is hozzá újfent, másrészt kellett egy néha
túlzottan is vakmerő személy, aki mozgatórugóként szolgált a többieknek. Az
örök kedvencem, Hiram már megint nagyokat alkotott - örökre imádni fogom ezt a
bohócot, az biztos. :D A srácokat pedig persze, hogy megint bele lehetett
rángatni a leglehetetlenebb ötletek kivitelezésébe is - azt hiszem minden nő
szívesen eltanulná ezt Torytól, haha :D .
„- Csak
hallgassatok meg! - kiabáltam.
- Nem akarom! -
nyafogott Shelton. - Elkezdesz beszélni, mi meg rábólintunk, és már csak azt
veszem észre, hogy éjfélkor az Eiffel-toronyról mászok le nindzsa vámpírokkal a
sarkamban. Felejtsd el!”
A
befejezést lehet megint csak én éreztem hiányosnak, annak ellenére, hogy
elképesztő hangulat uralkodott az egész könyvben, s mondhatni jobban kétségbe
voltam esve, mint a főszereplők, ami a végkimenetelt illeti. Hinnye, ilyen se volt még…
„- Ez az! -
fújta ki a levegőt Shelton. - Ez van a kincsestérképen.
- Kincsestérkép?
- Chance természetesen meghallotta.
- Shelton,
esküszöm, te lennél a történelem legbénább titkos ügynöke! - Hi a homlokára
csapott. - Órákon belül kipurcannál, de lehet, hogy én magam nyírnálak ki.”
Engem
azonban érdekelt volna, hogy a hirtelen újra felbukkant szereplőnk mihez kezd a
látottak után; hogy mi lesz a szegény, lerázott Jasonnel; hogy a Sötét Cafkák
ugyanolyan sötétek maradnak - e…
Arról
nem is beszélve, hogy mi van, ha Torynak mégis van valami köze a legendához?
Csillagozás: 4,5 / 5
Ajánlom...
azoknak,
akik szeretik a történelmi legendákkal megspékelt, ifjúsági, nyomozós
regényeket - higgyetek nekem, imádni fogjátok ;)
~Anna
0 megjegyzés