ÉRTÉKELÉS - Kathy Reichs : Kincsvadászok /Virals 2./

Sziasztok molyok! :)

A mai napon egy olyan ifjúsági krimiről írtam nektek, ami eléggé el van hanyagolva, pedig szerintem nagyon jó olvasmány - olvassatok velem Virals sorozatot ;)
Szerző: Kathy Reichs
Cím: Kincsvadászok
Kiadás éve: 2014
Kiadó: Fumax Kiadó
Oldalszám: 416 oldal
Műfaj: Ifjúsági, krimi, kalózok
Eredeti cím: Seizure
Meg kell mondjam, az első rész után kicsit tartottam attól, hogy a folytatás is hasonló nyomokat fog bennem hagyni a bevezetés és a végkifejlet terén jól van na, nem szeretem a nyitva hagyott befejezéseket szerencsére most csak az utóbbival kapcsolatban voltak ugyanolyan érzéseim.
Az alaptörténet újfent nagyon jó volt, mondhatni jobb is, mint az előző úgy látszik szeretem az olyan könyveket, ahol átmódosult DNS-ű tinik nyomoznak mindenféle dolog, jelen esetben egy kalózlegenda után, s persze más, hiszen már ismertem a szereplőket hahaha, mondtam én, hogy megéri végigszenvedni azt a 100 oldalt az első kötetben erre pedig lehetett építeni. Persze lehet olvasni különálló kötetként is ezt a részt, vannak benne visszautaló mondatok, amik segítik azokat az olvasókat a megértésben, akik a Kincsvadászokat vették először kézbe - ezek nyilván csak azért voltak számomra zavaróak, mert olvastam a Fertőzötteket is.
„Ben úgy pörgette Hit a feje fölött, mint helikopter a rotorját. Egyszer. Kétszer. Hi elzöldült. Lime, pávakék, vagy inkább lóhere színe volt?
- Hányni fogok! - ordította Hi. - MOST!
Ben a vízhez rohant, és elhajította.
Hi úgy szárnyalt, mint egy rongybaba, majd arccal a vízbe csapódva hangosan köpködött és szitkozódott.”
A történet előrehaladtával már enyhe kifejezéssel élve fokozódott az izgalom, nőtt a feszültség, és semmi sem hagyott nyugodni, csakis az érdekelt, hogy megtudjam végre, mi a jó fene fog ebből az egészből kisülni. Létezik egyáltalán az a kincs? Ha igen, akkor megtalálják? Ha nem, akkor hogyan mentik meg a Loggerhead - szigetet? A Fertőzöttek csapatának annyi lesz?
„- Nem hagyhatjuk, hogy szétválasszanak bennünket - szólalt meg Ben most először. Ujjával rám mutatott a képernyőn keresztül. - Azt mondtad, egy család vagyunk. Egy falka. - Összefonta a karját a mellkasa előtt. - Egy falka sosem adja fel. Soha.”
Tory vezéregyénisége most is jelentősen érezhető volt, de ez illett is hozzá újfent, másrészt kellett egy néha túlzottan is vakmerő személy, aki mozgatórugóként szolgált a többieknek. Az örök kedvencem, Hiram már megint nagyokat alkotott - örökre imádni fogom ezt a bohócot, az biztos. :D A srácokat pedig persze, hogy megint bele lehetett rángatni a leglehetetlenebb ötletek kivitelezésébe is - azt hiszem minden nő szívesen eltanulná ezt Torytól, haha :D .
„- Csak hallgassatok meg! - kiabáltam.
- Nem akarom! - nyafogott Shelton. - Elkezdesz beszélni, mi meg rábólintunk, és már csak azt veszem észre, hogy éjfélkor az Eiffel-toronyról mászok le nindzsa vámpírokkal a sarkamban. Felejtsd el!”
A befejezést lehet megint csak én éreztem hiányosnak, annak ellenére, hogy elképesztő hangulat uralkodott az egész könyvben, s mondhatni jobban kétségbe voltam esve, mint a főszereplők, ami a végkimenetelt illeti. Hinnye, ilyen se volt még…
„- Ez az! - fújta ki a levegőt Shelton. - Ez van a kincsestérképen.
- Kincsestérkép? - Chance természetesen meghallotta.
- Shelton, esküszöm, te lennél a történelem legbénább titkos ügynöke! - Hi a homlokára csapott. - Órákon belül kipurcannál, de lehet, hogy én magam nyírnálak ki.”
Engem azonban érdekelt volna, hogy a hirtelen újra felbukkant szereplőnk mihez kezd a látottak után; hogy mi lesz a szegény, lerázott Jasonnel; hogy a Sötét Cafkák ugyanolyan sötétek maradnak - e…
Arról nem is beszélve, hogy mi van, ha Torynak mégis van valami köze a legendához?
Csillagozás: 4,5 / 5
Ajánlom... azoknak, akik szeretik a történelmi legendákkal megspékelt, ifjúsági, nyomozós regényeket - higgyetek nekem, imádni fogjátok ;)
~Anna

Share:

Kapcsolódó posztok

0 megjegyzés