ÉRTÉKELÉS - On Sai : Calderon, avagy hullajelölt kerestetik



Szerző: On Sai 
Cím: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik
Kiadás éve: 2012
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 288 oldal
Műfaj: Kortárs, romantikus, sci-fi

Miért nem olvastam eddig On Sai könyvet? Miért?! Komolyan mondom, ez életem egyik legnagyobb hibája, amit valaha elkövethettem. Álmaimban sem gondoltam volna, hogy valaki ekkorát tud alkotni a sci-fi műfajában – ráadásul egy magyar írónőről beszélünk! Be kell vallanom, mindig óvatosan veszek kézbe hazai szerzőtől bármilyen művet is, főleg ha ilyen műfajról van szó, de most enyhe kifejezéssel élve kellemesen csalódtam.
Először nézzük a világ felépítését: kérem szépen, az űrben vagyunk! S nem csak itt élnek az emberek, hanem kereskednek, harcolnak, kedvükre utaznak, bulizni járnak, barkácsboltokban veszik a lézeres szerszámokat, a kádakban már szexprogram is van, a szemetet pedig robotok takarítják el. A nemesek nem dolgoznak, helyette a császári hadsereget irányítják, a titkosszolgálatról nem is beszélve vagy a kereskedelmet bonyolítják, kardforgatást tanulnak, s férjet/feleséget keresnek gyermekeiknek – mindeközben óriási küzdelem folyik a Házak között. A közrendűek élik a normális életüket, dolgoznak, ahogy azt elvárják tőlük.
Na de most egy olyan férfi a főszereplőnk, aki mindenét eldobta egy rangon aluli lányért vagy csak a Játékért? Calderon tipikusan olyan személyiség, akit hol szeret az ember, hol pedig a pokolba kíván, az adott helyzettől függően. Azonban a történet előrehaladtával egyre jobban meg lehet érteni, hogy miért is lett ilyen, hogyan jutott el idáig – a legmeghatóbb pillanat számomra az volt az egész regényben, amikor a cirkáló dolgozói is végre megtudták az igazat, s ennek hatására teljesen másképp néztek rá, nem csak az arrogáns, jóképű felsőbbrendűt látták benne.
Taina egy olyan női karakter, aki igazán irigylésre méltó tulajdonságokkal rendelkezik, még a legnagyobb káoszban is képes kézben tartani a dolgokat, nem fél kockázatot vállalni, s legalább annyira makacs, mint a mi ifjabb grófunk. Tény, ami tény, imádtam, amikor Calderonnak virágnyelven szólt vissza, ezek a „vitáik” tették igazán mulatságossá a cirkáló mindennapjait.
A másodkapitány viselkedése teljesen jogos és érthető volt – ki ne lenne dühös és egyben csalódott, ha nem ő kapná meg a várva várt kinevezést? Azonban szerencsére az ő hozzáállása is megváltozott, a végére mintha kicserélték volna – sokkal szimpatikusabb és megkedvelhetőbb lett számomra.
Oregon admirális valamiért már a kezdetektől fogva állandóan vigyort csalt az arcomra; bánom, hogy nem szállt be Ferrero gróf és Fay hadnagy párbajába, akkor aztán biztos lett volna nemulass.
Összességében véve egy izgalmas, magával ragadó, letehetetlen, mondhatni zseniális, nem hétköznapi történetet olvashattam, egy elképesztő űrvilágban kalandozhattam a nemesek és közrendűek közt, s nem utolsó sorban megismerhettem Genius Calderon kapitányt, ami egy életre szóló élménnyel ért fel.
Csillagozás: 5 / 5
Ajánlom... azoknak, akik szeretnek egy fantasztikusan felépített világot felfedezni.

~ Anna

Share:

Kapcsolódó posztok

0 megjegyzés