NYEREMÉNYJÁTÉK - Ne zavarj! Épp sárkányokkal küzdök!
Amit
az emberek szeretnek a fantasy könyvekben, na én pont azokat a
dolgokat nem csípem. Legalábbis a trollos, tündés, Gyűrűk
ura-féle fantasykban. Egyébkén meg nyilván nálam is akadnak
kivételek, például Kae Westa Karvalyszárnyonja, amire a mai
könyvakasztó felirata alapján asszociáltam. (A kígyó, azaz a snauka végül is egy sárkány leszármazottja nem? :D)
Szerző: Kae Westa
Cím: Karvalyszárnyon
Kiadás éve: 2015
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Oldalszám: 440 oldal
Műfaj: fantasy
Le
a kalappal az írónő előtt! Tényleg leteszem a kalapom, mert
szerintem simán világszínvonalú lehetne a története. Van nekem
ez a kis kattantságom, hogy egy magyar írótól mindig többet
várok, csak azért, hogy a végén azt mondhassam: Igenis, egy
magyar is tud olyat alkotni, mint az amerikaiak! Itt is van jelene és
jövője a zsánerirodalomnak! Szerencsére Kae Westa, hozta a
szintet, ami után áhítoztam.
Vegyük
először a háttérvilágot. Élt, mozgott, szaglott. Éreztem, hogy
ott vagyok benne, a szereplőkkel.mozgok, és érzem zsoldoscipőm
talpai alatt roppanni a vékony gallyakat. Az irónő nem véletlenül
híres a fantasztikus világalkotásáról. Nem vagyok jártas a
műfajban, de ha nekem befogadható, akkor annak van oka. Nyomós
oka.
Nehéz
kérdés a karakterek megismerése. Főleg, hogy HIDEGRÁZÁST KAPOK
EZEKTŐL A NEVEKTŐL! Komolyan, tényleg én vagyok ennyire
begyöpösödött, hogy nem érzem át ezt a dolgot? Imádok
kitalálni neveket, volt egy időszakom, amikor én is próbálkoztam
fantasy-vel, de... Caliannara? Nem leszólni akarom senkinek a
névbálasztását, csak elsőre elég befogadhatatlan volt. Az első
50 oldalon. Tény, hogy pl. Reynir nevéért odáig vagyok meg
vissza, meg a Shastor is jó hangzású, de erősen örültem mikor
Caliannarából Calina lett.
Neveket
félretéve, itt-ott bajban voltam azzal, hogy ki-kicsoda, de ez még
határon belül mozgott, mert vitt előre annyira a történet, hogy
ne akadjak fent azon, hogy nem mindig tudom, hogy ki az akiről szó
van éppen.
Nem
mondom, hogy nem voltak benne kiszámítható lélektani-csavarok, de
ettől függetlenül élvezetes volt. Reynirrel kapcsolatban jó
ideig pengeélen táncoltam, nem tudtam eldönteni (szerintem még
most sem tudom), hogy szeretem vagy nem. Ambivalens az egész figura,
de ha megmozgat akkor már jók vagyunk! :D
 |
| Nyáron volt szerencsém találkozni az írónővel személyesen is! Azon a bizonyos dedikálás, amit elmosott az eső :D |
Calinát
lehetett szeretni, jó, hogy nem volt azért egyből tehetséges a
zsoldosok között és megmaradt embernek.
Shastort
szívesen megismerném. Számomra nagytestvérkén és apaképként
is megállta a helyét.
A
szerelmi szál is szépen lett fűszerezve (khm Reynir khm) és
örülök, hogy nem volt teljesen egyértelmű már a kezdetekkor és
hogy Calina nem epekedett a szőke herceg iránt túl látványosan.
:D Tapsot ide!
Történetvezetés.
Érdekes
volt egy ilyesfajta struktúrájú történetet elolvasni, ez előtt
még nem akadt a kezembe hasonló. Új perspektívát mutatott meg,
hogy sok apró konfliktus, megoldásra váró probléma futott
egyszerre, külön, mégis egymás mellett, összeszedetten.
Negatívumként
meg kell említsem még azt, hogy néhol azért ellaposodott a
történet nekem. És már nem azon a szinten, hogy élvezem, hogy
kicsit nyugi van és nem akarja épp egy snauka vagy ellenséges
zsoldos megölni a kedvenceimet. Hullámokban kb. 200 oldal után
néhol úgy éreztem, hogy az írónő maga sem szerette azokat a
részeket írni, vagy nem tudom mi lehetett a probléma.
Mindazonáltal, ha a Snaukaszív hozza ezt a színvonalat, akkor
erősen a kedvenc magyar regényeim közé sorolhatom majd a
drágaságokat.
Csillagozás:
4,5/5
Ajánlom…
azoknak, akik akarnak egy jó (magyar) fantasyt olvasni. Akik
izgalomra vágynak. Akik élményre vágynak.
~Dia
0 megjegyzés