ÉRTÉKELÉS - Molnár T. Eszter : Stand - Up! (Egy majdnem normális család 1.)

Szerző: Molnár T. Eszter
Cím: Stand - Up! (Egy majdnem normális család 1.)
Kiadás éve: 2016
Kiadó: Tilos az Á Könyvek
Oldalszám: 246 oldal
Műfaj: Ifjúsági, kortárs, humoros, naplóregény

Ó, hogy mennyire boldog vagyok! Végre megint ráakadtam egy magyar írónőre, akit nagyon megszerettem a könyvével együtt!
Molnár T. Eszter regényére az imádott könyvtárunkban találtam rá és már egy cseppet sem bánom, hogy hazahoztam magammal. Igen, mostanában mindig tartok tőle, hogy nem fogom tudni minden kikölcsönzött példányomat elolvasni, de ez sosem akadályoz meg egy újabb könyvtár elleni támadásban...
Amint belekezdtem, egyből tudtam azonosulni a szereplőkkel mit nekem plusz-mínusz 2 év, jó volt megint egy olyan hétköznapi, mondhatni átlagos történetet a kezemben tartani, amit teljes mértékben el tudnék képzelni a való világban is.
„Az a helyzet, hogy a nővérem tök jól néz ki, de én hiába leszek nemsokára tizenöt éves, lapos vagyok, vékonyak a lábaim, a hajam kócos, az orrom meg görbe, és akkor is sorba kell állnom, ha egyedül vagyok a boltban.”
Itt aztán volt minden, amit csak szem és száj kíván: a családi problémáktól kezdve, a tinikor velejáróin át, egészen az újrakezdésig - csak egy kicsit finoman tálalva és humorral vegyítve, ami nekem pont azért tetszett, mert egyáltalán nem volt rossz a hangulatom olvasás közben, holott ha belegondolunk, nem épp könnyed témákat dolgoz fel az írónő.
„Legalább ennyi előnye van a családi drámáknak: egy pillanatra a középpontba lehet velük kerülni.”
Annyira szeretem az olyan könyveket, amik olyan szinten magukkal ragadnak, hogy a szó szoros értelmében olvastatják magukat - hát ez itt sem történt másképp: alig tudtam letenni, csak olvastam és olvastam, észre sem vettem, hogy mennyire elment az idő, s már hajnali fél kettő is elmúlt…
Ahogy visszagondolok rá, mindig mosolygásra késztet a mű mondanivalója legalábbis mindaz, amit én szűrtem le belőle: a karakterek megmutatják nekünk, hogy az ember igenis követ el hibákat, megvannak a saját gondjai/nehézségei az életben, de ha szeretnénk, akkor ezeken lehet javítani, vagy éppenséggel változtatni is.
És ami a legfontosabb: sohasem késő újrakezdeni.
Csillagozás: 5 / 5
Ajánlom… azoknak, akiknek szintén majdnem normális a családja ;)
~Anna

Share:

Kapcsolódó posztok

0 megjegyzés