INTERJÚ - Dohoczki Mátéval

Written by Post Comment

Sziasztok molyok! :)

Újabb bejegyzéssel érkeztem, s ezúttal Dohoczki Máté válaszolt a megannyi kérdésemre, amit ezúton is köszönök neki! :) Olvassatok csak bele, akadnak itt izgalmas dolgok! ;)
1.   Mikor kezdtél írni? Kötődik ehhez valamilyen különleges élményed?
Valamikor érettségi után kezdtem komolyabban foglalkozni az írással. Arra emlékszem, hogy az érettségim magyarból nem sikerült valami jól. Az egyetemen később találtam egy hirdetést, hogy novellákat várnak egy pályázatra. Minden írásbeli tapasztalat nélkül egy este megírtam a történetet, majd pár átolvasás után beküldtem. A siker persze elmaradt, de utána hamarosan ismét a fehér lap előtt görnyedtem. Maga az írás folyamata ragadott magával, és a mai napig nem engedett el.
2.   Miért éppen ebben a témában alkotsz?
Ezt mindenki felteszi, akinek elmondtam, hogy horror témában írok. Igyekszek megfelelő választ adni a kérdésre: Mindig is horrort olvastam, persze mást is szoktam, de főleg horrort. Ebben a témában érzem igazán otthon magam. Több ötlet is van még a tarsolyomban, amiket szeretnék papírra vetni. Pár évig biztos nem kalandozok másfelé.
3.   Kipróbáltad magad más műfajban is? Ha nem, megtennéd?
Írtam fantasy novellát, mesét is, de nem gondolnám, hogy hosszabb hangvételű írással is megpróbálkoznék benne. Igazából nem is voltam túlzottan elégedett magammal, ezért nem erőltettem tovább. Egy kitekintésnek tökéletes volt, de tudom, hogy a horror számomra az igazi. :)
4.   Ugyanabban a témában szeretsz olvasni is, mint amiben írsz, vagy akad más kedvenced is?   
Minden témában szoktam olvasni. Többnyire horrort, de egy-két horror közé beillesztek valamilyen más témájút is. Stephen King könyvei mellett nagyon szeretem, Josh Malerman írásait. Korábban nagyon sokat olvastam Kurt Vonneguttól is.
5.   Honnan szoktál ihletet meríteni? Segít ebben például zenehallgatás, vagy inkább más dolgok tudnak inspirálni?
Nincs konkrét módszerem arra, hogy honnan merítsek ihletet. Akad olyan nap, amikor érzem, hogy kár is vesződni vele, mert nem fog menni az írás. Van olyan is, amikor akár tíz oldalnyit is tele tudok írni. Néha szoktam zenét hallgatni közben, de nem mindig. Igazából buszozás, vagy sétálás közben szoktam sokat gondolkodni a regényemen, hogy merre is kellene tovább haladnia a történetnek.
6.   Melyik napszakban szeretsz jobban írni? Esetleg ez változó, a szabadidő függvényében?
Ez nagyon változó, amikor éppen a szabadidőm engedi. Ha tehetem, akkor inkább a reggel mellett döntenék. Késő délután szoktam általában elolvasni, amit korábban írtam.
7.   El tudnád képzelni magad forgatókönyv íróként, ugyanabban a témában, mint amiben írsz?
Nem vonz kimondottan a filmes világ.
8.   A regényeid közül van olyan, amit szívesen látnál film vagy sorozat formájában? Melyik megjelenítési formát találod jobbnak az adott könyvhöz, s miért?
Ezen nem gondolkodtam eddig. Talán, hogy rövid a regény, ezért a film műfaja illene hozzá jobban. Nagyon jó érzés lenne látni az általam kitalált karaktereket egy másik ember szemszögéből.
9.   Ha már itt járunk, mit szeretsz a könyveid borítóján a legjobban?
A Tiszta kézzel című könyvem borítójában az tetszik, hogy tökéletesen illeszkedik a történethez. Senkit sem csap be, ha esetleg valami másra számított. Remélem mindenki megkapta a borzongás adagját, ha a könyvemre esett valakinek a választása.
10.   Mit gondolsz, szükséges az, hogy a borító teljes mértékben tükrözze a regény tartalmát vagy akár a stílusát; vagy elég, ha csak sejteti és az olvasó fantáziájára bízza a többit, hogy mit képzel el a kép alapján?
Sokszor félrevezettek a borítók a könyvesboltban. Korábban nem mindig tudtam alaposan utánajárni egy-két történetnek, hogy mit is várhatok tőle, érdemes-e megvenni. A fülszöveg alapján sem tudtam néha kivenni, hogy milyen lesz majd a könyv. Szeretem azokat, amik valamilyen formában visszaadják az írás mondanivalóját.
11.   Te mennyire szeretsz a borítótervezésbe beleszólni? Akadt ezzel problémád, vagy nem volt erre példa?
Hát, a mostani könyvemnél nem volt semmiféle gond. Elmeséltem a párom egyik barátnőjének az ötletemet, hogy mire gondoltam. Pár nap alatt megrajzolt több változatot, majd egy másodpercnyi gondolkodás után kiválasztottam azt, amelyik a befutó lett.
12.   Ha a könyveidet azonosítani kellene egy zeneszámmal, mi lenne az?
Mivel a könyveimben fiatalok a főszereplők, ezért mindenképpen olyan zenét választok, amit akkoriban hallgattam. Az Alvin és a Mókusoktól (punk/rock) Máshol jársz című számát, és az egész albumot. Írás közben is nagyon sokat hallgattam ezt.
13.   Tegyük fel, hogy jellemezned is kell őket egy szóval - miket válaszolnál?
Kilátástalanság. Ez a szó jut először eszembe a könyvem főszereplőjéről, Szabiról. A zene is hasonló gondolatokat vált ki belőlem a mai napig.
14.   Ha most hirtelen megkérdeznék tőled, hogy tervezel - e folytatást - vagy gondoltál - e már rá - valamelyik kötetedhez, milyen válasszal tudnál szolgálni?
Nem tervezek folytatást. Eddig azt gondoltam, hogy minden történetet be tudok fejezni egy bizonyos oldalszámon belül, és nem akarom hosszabbra ereszteni a sztorit. Viszont most még kezdetleges fázisban van egy regényem, aminek akár a második részét is tervezem.
15.   Melyiket szoktad jobban élvezni: nagyban írni a könyvet, vagy pedig az utolsó oldalakat befejezni és elvégezni a végső simításokat?
Jobban szeretem azokat a részeket írni, amikor alakulgat a történet, amikor még én sem tudom teljesen biztosan, hogy merrefelé is fog majd folytatódni. A legritkább esetben tudom az első oldalakon, hogy mi lesz a vége. Minden írás közben alakul ki bennem.
16.   Milyen érzés befejezni egy történetet?
Jó érzés, de egyben frusztráló is. Mert nagyon érdekel, hogy az első olvasóm, a párom, mit fog majd szólni hozzá. Nagyon sokat adok a véleményére. Ilyen tekintetben is megbízok benne. Ha végzek egy történettel, akkor általában pihentetni szoktam egy darabig. Esetleg megírom addig a novella ötleteimet, amik a regény írása közben jöttek, vagy legalább felvázolom őket egy füzetbe. Utána veszi kezdetét a javítás.
17.   Mostanában dolgozol valamilyen újdonságon? Ha igen, tudsz róla mondani pár szót? Ha nem, akkor mik a jövőbeli szándékaid?
Jelenleg szintén egy horror regényen dolgozok, de a munka mellett eléggé lassan haladok vele. Más a témája, mint a Tiszta kézzel című regényemnek, ebben nem lesznek természetfeletti lények. Többet nem szeretnék elárulni róla. :)
+1 Mit üzennél azoknak, akik tartanak a véresebb jelenetektől? Miért jó néha kilépni a komfortzónánkból - akár ily módon?
Azt nem tudom mondani a történetemről, hogy ez bárkivel megtörténhet. Remélem senki szomszédjában sem laknak olyan alakok, akik démonidézéssel próbálkoznak. Szerintem jó megismerni a saját tűrőképességünk határát. Esetleg átlépni azt. Ha valaki ki szeretné próbálni, hogy mennyire viseli el a kicsit véresebb jeleneteket, akkor jó szívvel ajánlom nekik a regényemet.
~Anna & Dohoczki Máté

Tags:

Share:

Kapcsolódó posztok

0 megjegyzés