Lap lap után
Üzemeltető: Blogger.
  • Főoldal
  • Értékelések
  • Rövidzárlat
  • MIÉRT?!
  • Szépirodalmi kedvcsináló
  • Értékelések ABC-s sorrendben
  • Book Tagek
Sziasztok molyok! :)
Egy interjúval tértem vissza, s ezennel a 2017-es [bekezdés]-díjas Krausz Emmával beszélgettem. Öröm volt Őt kérdezni, és még boldogabb vagyok, hogy elmondhatom, ismerem is. :) Olvassátok csak el a válaszait, garantáltan kedvet kaptok a könyvéhez is! ;)
1.Mikor kezdtél el az írással foglalkozni? Kötődik ehhez valamilyen különleges élményed?
Nálam az írás jegyben járt a rajzolással. Gyerekként gyakran illusztráltam a meséimet, a magam összeállította állatos újságokat, és tizenévesen is sokat írtam. Ezt elsősorban a Harry Potternek köszönhetem. Nem titok, hogy mennyire szeretem, hogy milyen sokat adott nekem a történet: még több történetet. Kitárult előttem a rajongói írások világa, sokat olvastam és írtam, szerettem továbbgondolni egy-egy elvarratlan szálat, például honnan ered a mágia. Először olvasóként, később íróként tudatosan kerestem benne a motívumokat, a célzásokat és a fogásokat. Sok mindenre tanított.
2. Miért döntöttél úgy, hogy jelentkezel a [bekezdés] programra? Mit gondolsz, jó döntés volt?
Szerettem volna tudni, hogy jelenleg hol tartok, miben kell fejlődnöm, vagy mennyire érett a stílusom. Szimpatikusnak találtam a [bekezdés] program kiírását, mert tehetséggondozást ígért. Noha küldtem már folyóiratoknak is novellákat, bevallom, ez hatalmas lépésnek számított kilépni a komfortzónámból. A lehető legjobb döntést hoztam meg azzal, hogy jelentkeztem a pályázatra, a Twister Media Kiadó folyamatosan támogat és segít az előmenetelben.
3.Miért éppen ebben a zsánerben próbáltál szerencsét? Esetleg te is hasonló témákban szeretsz olvasni, mint ami(k)ben alkotsz?
Szerettem volna egy őszinte, nyers ifjúsági regényt írni. Egy olyan történetet, amiben ismerős arcokra bukkanhatunk, akik mi voltunk és vagyunk, ami nekünk szól.
Emellett kedvelem az ifjúsági regényeket, színesek és változatosak, rengeteg témát lefednek, amik nemcsak a tizenéveseket, de a huszonéveseket vagy később, a szülőket is foglalkoztathatja. Emellett kortárs irodalom részei, frissek és sokrétűek, és a közvetlen valóságunkról szólnak, segíthetnek a problémák és konfliktusok megoldásában.
4. Kipróbálnád magad más zsánerekben is?
A fantasy, science fiction és a történelmi-romantikus zsáner is közel áll a szívemhez, szívesen alkotok bennük. Utóbbi témában született regényem is, fantasyban és science fictionben pedig novellám. Mindegyik másra tanít, kiváló terepet adnak a világteremtésre, nem utolsósorban jó írásgyakorlatok.
5. Mikor szoktál írni? Van olyan napszak, ami jobb erre a tevékenységre?
Hallgatóként éjjeli bagoly voltam, és sokszor eszméltem arra, hogy éjszakába nyúlóan gépelek. Manapság a munka mellett azt tanulom, hogyan keríthetek sort az írásra. Most fordult a kocka, inkább reggel, frissen ülök a gép elé és folytatom a történeteket. Ugyanakkor amint adódik alkalom, tervezek, a vázlatoknak fenntartott füzetemet mindig magamnál hordom, hogy lejegyezzem az ötleteimet.
6. A zenehallgatás segít írás közben? Miket szoktál hallgatni?
Igen, most is hallgatok. :) ♫♫ Game of Thrones: Season 6 OST - Light of  the Seven ♫♫
Az instrumentális zenék segítenek kikapcsolni és ráhangolódni az írásra. Van, amiket kimondottan egyes történeteimhez kötök, segít belehelyezkedni a folytatásra váró szálba és a szereplők gondolataiba.
7. Honnan szoktál ihletet meríteni?
Gyakorlatilag mindenből. A körülöttem levő világ, saját tapasztalataim, pszichológiai cikkek, filmek, könyvek, videoklipek és dalszövegek segítenek egy-egy ötlet kibontásában. Igyekszem nyitott szemmel járni és olvasni. Kicsit olyan ez, mint a tyúk és a tojás esete, nem mindig tudom megmondani, mi volt előbb, az ötlet vagy az azt kiváltó élmény, vitaindító téma, de ha valami megragad, igyekszem minél többet megtudni róla, és nyitott lenni a kérdésre. Mostanában különösen foglalkoztat a Stockholm- és Lima-szindróma, a szekták működése és mögötte lévő emberi sorsok.
8. El tudnád képzelni magad forgatókönyvíróként? Akár ugyanabban, akár más zsánerben?
Soha ne mondd, hogy soha, de egyelőre nem gondolkodtam forgatókönyvírásban, viszont szívesen olvasnék a témában, a hasonlóságokról és különbségekről. Más művészet lehet képekben és párbeszédekben történetet mesélni. Mindenképpen izgalmas terep.
9.Mit szólnál, ha felkeresnének, hogy filmet készítsenek a könyvedből? Örülnél neki, vagy inkább sorozatban, esetleg másképp képzelnéd el?
Minden megkeresésnek örülnék, ez fantasztikus lehetőség lenne! A könyv dramaturgiája úgy működik, akár egy tizenhárom részes sorozat. Egy-egy fejezet megfeleltethető egy-egy epizódnak, ezért szerintem egy rövid, egyévados sorozatba könnyebben beleilleszthető a történet, ahol a szereplők jobban kibontakozhatnak. El tudom még képzelni egy mini, hatrészes sorozatnak is.
10.Te mit gondolsz az Osztálykép borítójáról? Mennyire szóltál bele a tervezésbe? Nehéz volt megfelelő képet, modellt találni?
Nekem tetszik, különösen a graffitis háttérvilága és zöldes-lilás színei miatt. A Kiadó megkérdezte, milyen elképzeléseim vannak, és ezek alapján állította össze a tervezeteket. Végül közösen a Leventét bemutató kép mellett döntöttünk. Különösen jó, hogy a borítón a könyvtrailerben szereplő Katona Péter állhatott modellt, így ad egy folytonosságot és ismerős érzetet az olvasóknak.
11.   Ha azonosítanod kellene az első könyvedet egyetlen dallal, melyik lenne az?
♫ ♫Marina and the Diamonds – Teen Idle ♫ ♫
12. Ha egy szóval kellene jellemezned az Osztályképet, melyik lenne az?
Elfogadás.
13. Melyik jobb érzés: nagyban írni a könyvet, vagy az utolsó simításokat végezni rajta?
Mindkettő jó érzés, és mindkettő más okból. Írni egy könyvet azért, mert felfedezel egy új világot, megismerkedsz az eddig a gondolataidban élő szereplőkkel. Ez egy bemutatkozás, ugyanakkor tanulási folyamat is. Tanulsz másokról és önmagadról.
Utolsó simításokat végezni azért, mert már megvan a kéziratod, és egy-két hetes vagy akár hónapos pihentetés után teljesen más, új szemmel nézel rá, újratanulod és helyét keresed a soroknak és a gondolatoknak. Mindkettő izgalmas.
14. Milyen érzés befejezni egy könyvet?
Végtelenül jó érzés. Ott van végig benned, hogy ez a tied, valahol a te részed, a gyermeked. Felemelő, amikor végiggondolod, hogy írtál egy regényt, és elmondhatod, hogy sikerült befejezned, és a legjobb tudásod szerint felnevelted, hogy aztán megálljon a saját lábán.
15.Tervezel további köteteket írni? Esetleg elárulsz pár kulisszatitkot, információt, milyen terveid vannak?
Sok tervem van. Régebben rögtön, amint akadt egy ötletem, leírtam, most inkább kivárok, amíg megérik bennem egy üzenet, és ha nem is az egészét, de magam előtt látom a regény világát. Van egy kéziratom, a Pandóra arcai. Ez az első, befejezett regényem, amihez többször visszatérek, hogy szerkesszem, de a terveim között éppúgy szerepel fantasy, mint ifjúsági regény. A többi egyelőre maradjon titok. :)
16. Milyen érzés 2017-es [bekezdés]-díjas íróként debütálni? Adott neked ez egy plusz élményt, vagy löketet a további elképzeléseidhez?
Hatalmas lehetőségnek tartom a [bekezdés] programot, rengeteg lehetőséget ad. Többek között a Könyvfesztivál egy hihetetlen élmény volt, jó páran odajöttek hozzám beszélgetni és kérdezni. Ettől a bizalomtól csak feltöltődtem, ez újabb energiát ad a folytatáshoz.
17.  Mit üzennél a leendő olvasóidnak?
Köszönöm, hogy végigolvastátok ezt az interjút, és hihetetlenül sokat jelent a támogatásotok, hogy ennyire nyitottak vagytok a világra. Remélem, hogy az Osztálykép ad valamit, egy üzenetet, egy sort, megnyugvást vagy kérdéseket, és kialakulhatnak további párbeszédek.
Köszönöm az interjút!
Szeretettel:
Emma
A [bekezdés]-díjas szerző, LMBT ifjúsági regénye a felnőtté válásról, a gyászról, az emberi gonoszságról és az elfogadásról.
Kálnoki Levente nem akar mások életének részévé válni. Véletlenül mégis leleplezi gimnazista osztálytársa, az ünnepelt focista, Szendrei Ákos titkát, ahogy kirúzsozva fényképezi magát és a fotót elküldi valakinek. Levente megígéri neki, hogy hallgat, és a két fiú útjai ezzel külön is válnának, ha legnagyobb szerencsétlenségükre nem kellene együtt dolgozniuk egy iskolai projekten. Levente egyre közelebb kerül Ákoshoz, és vele együtt néhány másik osztálytársához, akik által úgy tűnik, az élete is megváltozik. Mindezeken túl Leventének meg kell birkóznia a saját érzelmeivel: a haraggal, a gyásszal és a szerelemmel.
Az Osztálykép elsősorban az útkereső kamaszokhoz szól, de bárkit elgondolkodtat, aki nyitott az őt körülvevő színes világ mozzanataira, az első szerelemre, csalódásokra és újrakezdésekre.
~ Krausz Emma & Anna
Sziasztok molyok! :)
A mai napon egy új megjelenésről írtam nektek, méghozzá a tavalyi, [bekezdés]-díjas Krausz Emma könyvéről, ami mondhatni azonnal megvett magának! ^_^ Lássuk is, hogy miért! ;)
Szerző: Krausz Emma
Cím: Osztálykép
Kiadás éve: 2018
Kiadó: Twister Média
Oldalszám: 256 oldal
Műfaj: Young Adult, LMBT
Mindenek előtt, szeretném megköszönni a Twister Média kiadónak, hogy megkaphattam az első [bekezdés]-díjas kötetüket; Emma, neked pedig azért tartozom rengeteg hálával, mert Levente történetével megmutattad nekem, hogy az ember képes megbirkózni a múltban történtekkel, s igenis el tudja fogadni önmagát - akármennyire nehéz út is vezetett hozzá.
„Utálhatod magad azért, ami vagy, de érdemes? Egész életedben önmagaddal kell élned. Ha utálni akarsz valamit, akkor utáld azt, amit teszel, mert azon tudsz változtatni, azon viszont nem, aki vagy.”
A főszereplőnk ránézésre egy átlagos, visszahúzódó és a borító alapján egy igencsak jóképű fiatal srác: Levente. Eleinte azt gondolnánk, hogy a kezdetektől fogva ilyen a természete, de hamarosan kiderül, hogy e mögött sokkal több van, mint azt eddig hittük. A viselkedése már-már meghatározza az osztályban betöltött szerepét, ezért is érinti rosszul, amikor az egyik legmenőbb diákot, Ákost osztják be mellé párnak, a töri tételek kidolgozására. Az igazsághoz híven akad még egy dolog, ami feszélyezi, de nem spoilerezek, olvassátok csak el a könyvet, és mindent érteni fogtok. :P
„Az emberek időnként teljesen fölöslegesen dicsérik a másikat. Ez csak egy átmeneti dolog. Egy példa az emberek haszontalan ragaszkodására, amitől azt remélik, hogy ha kedvesnek tűnnek a másik szemében, akkor megkedvelik őket. Csakhogy az emberek szeretete tünékeny, ahogy az emberek maguk is azok.”
A két fiú kapcsolata innentől kezdve érdekesen alakul, és az írónő szépen belefűzi a történetbe még pár osztálytárs karakterét is - itt én magamban már sejtettem, hogy ők lesznek a regény középpontjában. Emiatt pedig picit csalóka a cím, mivel abból józan paraszti ésszel azt várná az ember, hogy egy egész osztályt mutatnak be neki, de sokkal inkább egy leendő/kialakuló baráti kört figyelhetünk meg.
Számomra ez nem volt negatívum, mert örömmel kísértem a szereplőket az útjukon, hiszen mindegyiküknek megvolt a saját baja az életben, és őszintén szólva, elég kíváncsi voltam, hogy melyikük hogyan oldja ezt meg - na és persze, hogy Emma miképp fogja alakítani, s feltárni az eseményeket.
„Akkor mégis ki a gyáva? Az, aki őszintén kiáll, vagy az, aki legszívesebben megfutamodna, nehogy valami kiderüljön róla?”
Egyedül azt sajnáltam, hogy Leventén kívül mást nem ismertünk meg olyannyira, hogy ténylegesen őszintén megkedvelhessük, mert hozzá képest a barátainak a problémái nem lettek úgy kifejtve - vagyis szívesen olvastam volna még tovább a könyvet. ;)
„Én az érettségi közeledtével úgy érzem, hogy elvettek tőlem valamit. Attól félek, hogy csak később jövök rá, mit, és ami meg itt van és jó, addigra nyomtalanul eltűnik.”
Na de akkor mégis miért szerettem meg ennyire Emma első kötetét?
Ez nagyon egyszerű.
Kész felszabadulás volt egy olyan könyvet olvasni, ami egy számomra is ismert helyszínen játszódott! Komolyan, néha úgy meg tudtam örülni, hogy tudom, hol van a Fő tér, és milyen Újpalota. :D
Ide tartozik még a cselekményvázlat, ami szerintem nagyon jól lett alakítva, nem volt sem túl sűrű, sem pedig unalmas, itt el lett találva az arany középút.
„Gyáván meghunyászkodott. (…) Azért, mert a gyengeségeit egy zsákba kötözte. Mert félt, hogy valaki meglátja az igazi Leventét.”
Másrészt olyan játszi könnyedséggel ír, hogy az képes már az első pillanattól kezdve magával ragadni, s olvasásra késztetni. A stílusa tökéletesen megfelel az ilyen műfajú könyvekhez, komoly és vicces egyszerre, ezáltal pedig szívesen fogják olvasni, mert nem kell komoly matematikai/történelmi/bármilyen ehhez hasonló háttértudás hozzá. Ahogyan én elképzelem, egy lustálkodós nyári napra tökéletes kikapcsolódás lesz a könyvmolyoknak az Osztálykép.
„A valódi boldogság az elfogadással kezdődik.”
Bízok benne, hogy olvashatunk majd még Emmától, mert ez a könyv egy nagyon jó nyitás volt az írók világába, és hiszem, hogy tud még fejlődni, s megtalálja a hangját a magyar írónők közt.
Csillagozás: 4 / 5
Ajánlom… mindenkinek, aki szeretné megtalálni a saját útját.
~Anna
Sziasztok molyok! :)
Ezúttal egy unboxinggal érkeztem nektek, méghozzá a Twister Media újdonságáról, ami a Dobozba zárt világ nevet viseli. Aki követi a kiadót, pl. Instagramon, az tudhatja, hogy legújabb írójuk, a [bekezdés]-díjas Krausz Emma könyve köré épült a doboz és annak tematikája.


Nagyon megtisztelő volt, hogy a 25. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál alkalmával én vehettem át elsőként ezt a meglepetést, igen, én egészen addig nem is tudtam, mivel készült a kiadó, amíg be nem toppantam a pavilonjukba és nemhogy fotó, de még videó is készült arról, ahogyan kibontom :D A képet megtalálhatjátok a Twister Media Facebook oldalán, a videó sorsa pedig még eldől. :’D
Na de nézzük is meg, mi lapul ebben a dobozban! ;)
Amint kinyitottam, egyből a lila tömőanyagot láttam meg, ami valamiért az orgonára emlékeztetett, ami a szomszédunk kertjében nyílik, pont ilyen színben - szerencsére mindig ad nekünk is, lilát és fehéret is, amit előszeretettel teszünk a szobákba, mert imádjuk anyuval az illatát. ^_^ Mindenesetre kész élvezet volt a hajtogatott papírszalagok közt keresgélni az elrejtett apróságokat. :D
Elsőként a két hagyományos könyvjelzőt találtam meg, amiket biztosan lelaminálok, hogy ne sérüljenek, mert olyan szépek! Ó, és a rajtuk levő idézetek is kifejezetten tetszenek. ;)


Utánuk jött a leíró papír, ami beszámolt a doboz tartalmáról - itt sikerült még jobban felcsigázni a kíváncsiságomat, úgyhogy lelkesen vetettem bele magam a lila tengerbe, félreértés ne essék, csak képletesen gondoltam hogy megtaláljam a többi ajándékot is. :D

Következhetett az írónő levele, ami szerintem nagyon aranyosra, és közvetlenre sikeredett, és ezáltal garantáltan megmosolyogtatja majd a doboztulajdonost. Szombaton, a dedikáláson volt szerencsém személyesen is találkozni Emmával, s elhihetitek nekem, tényleg ilyen kedves, közvetlen és mosolygós személyiség, mint amilyennek a levele alapján titulálja elsőre az ember. :) Öröm volt megismerni Téged Emma! :) <3
Ezek után jött a ceruza, ami szivárványszínben pompázik, ha hegyezzük. Hát én azt se tudtam hova rohanjak örömömben, imádom az ilyen íróeszközöket, aki ismer, tudja, mennyire oda meg vissza vagyok a tollakért, ceruzákért, és egyéb hasonló kellékekért. :D Kész gyűjteményem van, amit mindig előszeretettel gyarapítok - nem, nem vagyok mániákus, á dehogy.

Végül pedig gumis könyvjelző, amin egy kézzel tudom jelölni azt is, hogy melyik bekezdésnél tartottam. Képzelhetitek mennyire megörültem, hiszen mindig is szerettem volna egy ilyen darabra befizetni, de túlzottan tartottam attól, hogy a gumi rongálni fogja az oldalakat. Amikor ezt kipróbáltam, kellemesen csalódtam, mivel egyáltalán nem szoros, nem gyűri meg az oldalakat, és könnyen állítható az ujjacska, ha más bekezdésnél kell abbahagynom az olvasást. Azt hiszem, ez egy igazi telitalálat volt!


Azonban nem volt egyedül, mivel egy meseszép tartó rejtette Emma regényét. Meg merem kockáztatni, hogy kézműves termékről van szó, mert emlékeztet egy általam ismert varrónő munkájára, de még hogyha nem is így van, az sem számít, mivel rendkívül hasznos tényezőnek mutatkozott ez a tasak - na és hogy miért? Tudniillik kipróbáltam, tökéletesen beleférnek a könyvek, természetesen nem az orbitálisan nagyméretű lexikonok, hanem az általános méretű darabok és nem is sérülnek, amit az bizonyít a legjobban, hogy a puhaborítós kötetem, amit szállítottam benne, nem volt felpöndörödve, és a megjelölt idézetek - alias a post-it-jeim - sem gyűrődtek meg - vagyis tökéletesen elégedett voltam, s vagyok is. ;) Zárójelesen jegyzem meg, hogy anyukámat is megleptem egy példánnyal, mivel egyrészt imádja a baglyokat, mint én, s neki is nagyon megtetszett a dobozban levő példány. :D

És a legfontosabb: a könyv. Ha őszinte akarok lenni, elsőre nem voltam kibékülve ezzel a borítóval, mivel nem rajongok a fényképes megoldásokért, de amikor élőben a kezembe vettem, és megnézegettem párszor, egészen megkedveltem! A háttér szerintem igazán szép lett, eleve kék rajongó vagyok, és imádom ezt a megoldást, olyan hatást kelt bennem, mintha a főszereplőnket odaállították volna egy teljesen összefirkált tábla elé az osztályteremben. ;) Muhaha, ez nagyon pocsék volt, de nem hagyhattam ki. :D
Az egészet pedig az teszi még közvetlenebbé, hogy rengeteg post-it tarkítja a lapokat, amiken Emma exkluzív jegyzetei vannak! Már most kíváncsian várom, hogy mi fog kisülni ebből a történetből, elég érdekesen hangzik. ;) Update: azóta már a könyv felénél járok, és egyszerűen imádom!dhc
>>Emma könyvéért kattintsatok ide ;)>>
Összességében nekem nagyon tetszett ez a meglepetés, gyönyörűen az Osztálykép köré lett építve, és a színvilágnak köszönhetően fantasztikusan idézte számomra a tavaszt. Már csak az ár-érték kérdés van hátra, ami nyilván döntő kérdés ilyen dobozok körében. Én kíváncsiságból meglestem az árat, ami a bemutató példányra volt ragasztva a fesztiválon: 6990 Ft. Ha engem kérdeztek, én ennyiért biztosan beruháztam volna rá, akár próbaképp is, de ha valaki kételkedett volna, egy szuper videót posztoltak róla Instagramon, hogy mire lehet számítani. ;)
>>A kedvcsináló videóért kattints ide>>
Én személy szerint kíváncsian várom, hogy milyen témával sikerül majd folytatni a Dobozba zárt világot, remélem, ugyanilyen szépséges dobozt várhatunk a közeljövőben! :)

~ Anna
Régebbi bejegyzések Főoldal

Kiemelt bejegyzés

RÓLAM - Bemutatkozás leendő olvasóimnak

Sziasztok, Anna vagyok! :) Idén már a 26. évemet fogom taposni, ami azt jelenti, hogy már sokadik éve imádok olva...

Rendszeres olvasóim

Ennyien jártatok már itt :) ♡

Keresés

Népszerű a blogon

  • ÉRTÉKELÉS - Holden Rose : Holtidő
    Sziasztok molyok! :) Ezúttal egy nagyon kedves író barátom felkérésének tettem végre eleget, s öröm volt élni a lehetőséggel, hogy elolv...
  • ÉRTÉKELÉS - Baráth Viktória : Egy év Rómában
    Sziasztok molyok! :) Ezúttal egy igazán egyedi elképzelésen alapuló romantikus regényt hoztam nektek, ami egyszerre döbbent meg, és vará...
  • Personal Challenge in 10 steps - avagy utazás a koponyám körül 10 lépésben
    Sziasztok molyok! :) Még valamivel régebben Everglow hívott ki erre a kicsit személyesebb hangvételű tagre, úgyhogy ha kíváncsiak vagyto...
  • Féléves könyves kiakadás tag
    Sziasztok molyok! :) Még kicsivel régebben, Réta hívott ki erre a tagre , látva a Kelly Oram novellával való szenvedésemet - azt hiszem,...
  • Írás és írók book tag
    Sziasztok molyok! :) Az én drága Hikarim újból kihívott egy booktagre , amit innen is köszönök - remélem, most már ez a sok extra bejeg...
  • Könyv, pont jókor - Szerb Antal : Utas és holdvilág
    Sziasztok molyok! :) A Könyv, pont jókor második fordulójának alkalmával kék borítós könyveket kellett olvasni, ezért a választásom az eg...
  • Könyv, pont jókor - Erin Watt : Papír hercegnő
    Sziasztok molyok! :)   Elérkezett a Könyv, pont jókor rovatunk harmadik fordulója, amiben egymásnak választottunk olvasnivalót. :) ...

Blogarchívum

  • ▼  2025 (1)
    • ▼  június (1)
      • ÉRTÉKELÉS - Michael Ende : Momo
  • ►  2024 (1)
    • ►  január (1)
  • ►  2023 (2)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  július (1)
  • ►  2022 (3)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  július (1)
    • ►  május (1)
  • ►  2021 (15)
    • ►  november (1)
    • ►  október (1)
    • ►  szeptember (1)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  július (1)
    • ►  június (1)
    • ►  április (1)
    • ►  február (5)
    • ►  január (3)
  • ►  2020 (11)
    • ►  december (1)
    • ►  november (3)
    • ►  október (1)
    • ►  július (1)
    • ►  április (3)
    • ►  március (1)
    • ►  január (1)
  • ►  2019 (14)
    • ►  november (2)
    • ►  október (1)
    • ►  augusztus (1)
    • ►  július (1)
    • ►  június (2)
    • ►  május (1)
    • ►  április (1)
    • ►  március (1)
    • ►  február (2)
    • ►  január (2)
  • ►  2018 (82)
    • ►  december (2)
    • ►  november (5)
    • ►  október (11)
    • ►  szeptember (8)
    • ►  augusztus (5)
    • ►  július (6)
    • ►  június (7)
    • ►  május (11)
    • ►  április (7)
    • ►  március (4)
    • ►  február (5)
    • ►  január (11)
  • ►  2017 (170)
    • ►  december (8)
    • ►  november (10)
    • ►  október (18)
    • ►  szeptember (13)
    • ►  augusztus (18)
    • ►  július (23)
    • ►  június (15)
    • ►  május (21)
    • ►  április (12)
    • ►  március (16)
    • ►  február (9)
    • ►  január (7)
  • ►  2016 (56)
    • ►  december (8)
    • ►  november (8)
    • ►  október (8)
    • ►  szeptember (10)
    • ►  augusztus (9)
    • ►  július (13)

Címkék

21.század ANKB Ad Librum Arany Pöttyös Athenaeum Book Tagek Ciceró Colorcom Media Cover Reveal Dream Válogatás Díjak Elit Team Fumax Főnix Könyvműhely GABO General Press Gyémántfelhő Kiadó Hallgasd hétfőn oroszul Hard Selection Helikon zsebkönyvek Interjú Jin & Jang Kaméleon Könyvek Kossuth Kiadó Kristály Pöttyös Könyv pont jókor Könyvből film? Könyvekről bloggertől igazán Könyves borítók Könyves képek Könyvfesztivál Könyvmolyképző Könyvtáros Kedd Libri Menő Könyvek Metropolis Média Miért?! Mogul Kiadó Művelt Nép Kiadó Partvonal Patik László Projekthét Reader Surprise doboz Rubin Pöttyös Rólam Rövidzárlat SZS Kulturális Kiadó Szivárvány Kör Szépirodalmi kedvcsináló The Tea Break Award Twister Média Ulpius baráti kör Vasárnap versben mondom el Ventus Libro Vörös Pöttyös Zafír Pöttyös Álomgyár Élménybeszámolók Értékelés Évösszegzés

Mit olvasok éppen?

Megtalálhattok Facebookon :)

Lap lap után

És Instagramon is :)

Copyright © 2016 Lap lap után. Created by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates