ÉRTÉKELÉS - Dohoczki Máté : Tiszta kézzel

Written by Post Comment

Sziasztok molyok! :)

Jól látjátok, újból egy értékeléssel érkezem! ;) Ezúttal Dohoczki Máté könyve lesz terítéken, figyeljetek csak! :P
Szerző: Dohoczki Máté
Cím: Tiszta kézzel
Kiadás éve: 2017
Kiadó: Colorcom Média
Oldalszám: 192 oldal
Műfaj: Horror, misztikus, fantasy
Hűha, nem is tudom, hol kezdjem, tudom, talán az elején, ugyanis nagyon vegyes érzéseim vannak a könyvvel kapcsolatban. Bízok benne, hogy az őszinte véleményemet teljes mértékben építő jelleggel, szépen meg tudom fogalmazni, kiemelve, hogy számomra mi volt negatív és teljes mértékben pozitív a Tiszta kézzel-ben.
„Valamiben meg kell halni, ez volt a jelmondatom, és megkentem a második szelet nutellás kenyeret.”
Kezdjük is az alaptörténettel: a főszereplőnk egy 17 éves fiú, Szabolcs, aki elég szépen belekóstol a fekete mágiába, aminek eredményeképp randira hívhatja a kiszemelt lányt. Valljuk be, azért ez egy elég extrém módszer… :D Ettől kicsit eltekintve én kétféleképp értelmeztem Szabi tettét tessék, láthatjátok, hogy agyamra ment a sok műelemzés… :
1, annyira kétségbeesett, mondhatni megkeseredett, hogy már nem lát más megoldást arra, hogy ez sikerüljön
2, túl kíváncsi, és nem bírja ki, hogy ne próbálkozzon meg vele, hátha ez tud neki valamilyen kapaszkodót nyújtani
Na most, mivel sajnálatos módon, de én női logikával, fejjel, buksival gondolkozok elvégre nőből vagyok, vagy mifene nem preferálnám ezt a megoldást, akkor viszont hol lenne ez az érdekfeszítő történet?
Miután a főhősünk sikerrel jár, kezdődhetnek is a galibák, de csak csendben, szépen lassan, hogy ne legyenek feltűnőek, és tökéletesen megtévesszék az olvasót - ez egy nagyon szép húzás volt az írótól, azt hiszem, nálam ez lett az egyik fő erőssége.
„Minden ember életében eljön az a pillanat, amikor ráébred az élet értelmére; valakinél korábban, valakinél később.”
Ezek után méltán állíthatom, hogy Máté nem kevés fantáziával van megáldva, és ezt tudja is kamatoztatni, ráadásul nem is akármilyen módon!
A cselekmények néhol meglepő gyorsasággal követik egymást, így az ember csak kapkodja a fejét, és beleveszik a történések sűrűségébe. Egyedül egyetlen bizonyos „rész” volt a regényben, ahol érzetre kissé ellaposodott az alapötlet ami mellesleg nekem nagyon tetszik, félreértés ne essék, de visszagondolva ezt tekinthetjük egy afféle lelki-tréningnek, ami felkészít minket az ez után következő morbidabb, sötétebb folytatásra, aminek köszönhetően a horror jelző is helyet kapott a könyv Molyos adatlapján.
„Teljesen más emberként feküdtem le, mint ahogy felkeltem.”
Az elbeszélés stílusával ugyancsak gondban vagyok, ugyanis ezzel kapcsolatban volt szerintem a legtöbb ellentmondás bennem. Eleinte akadt pár olyan rész, ahol erőltetettnek éreztem ezt a tini - szlenget még akkor is, ha nem vagyok fiú; azért hímnemű osztálytársaim még nekem is vannak! , de a későbbiekben ez fokozatosan javult, úgyhogy Máté sikeresen meggyőzött arról, hogy érti ám a dolgát, és nem szabad elbizonytalanodni ezt illetően.
„Egy újabb szakaszhoz ért az életem, semmi sem állhat az utamba.”
Minden akkor lesz úgy istenigazából izgalmas és feszültséggel teli, amikor egyre több szokatlanság történik, s folyamatosan rohanunk valami végzetesen durva és véres végkifejlet felé. A szereplőink a maguk tipikus tinédzser módján viselkednek, s teljesen eltérő módokon reagálnak az apránként elhintett furcsaságokra, amik végül teljes egésszé válva hoznak majd számukra magyarázatot arra, mégis mi a fene válthatta ki ezt a teljes őrültséget - vagy ha úgy tetszik káoszt, egy átlagos, 17 éves fiú életében.
„Úgy léptem ki az épületből, hogy tudtam, újra szembe kell néznem a múlttal, és önmagammal is.”
Úgyhogy összességében kedves olvasóim, egy kissé ellentétes érzéseket kiváltó regényt kapunk Dohoczki Mátétól, ami nem kevés vívódás és ellentmondás elé állít minket; ugyanis Szabinak köszönhetően kiderül, hogy mindenkinek meg kell küzdenie a saját démonjaival ahhoz, hogy ráleljen az őszinte, felhőtlen boldogságra.
„A testünk csak egy kapszula, ami bent tartja a fájdalmat. Amint meghalunk, kiszabadul, hogy keressen magának egy újabb áldozatot.”
Csillagozás: 3,5 - 4  / 5
Ajánlom… azoknak, akik azt szeretik igazán, ha az izgalom a végkifejlet felé haladva éri el a csúcspontját, s képes szembenézni a benne lakozó sötét oldallal.
~Anna

Tags:

Share:

Kapcsolódó posztok

0 megjegyzés