ÉRTÉKELÉS - Barczikay Lilla : Szobortánc
Sziasztok
molyok! :)
Végre-valahára
újra egy értékeléssel érkeztem nektek! Nemrég fejeztem be egy eszméletlen könyv
olvasását, aminek az élményét mindenképp szeretném Veletek is megosztani. :)
Szerző: Barczikay Lilla
Cím: Szobortánc
Kiadás éve: 2017
Kiadó: Ad Librum
Oldalszám: 160 oldal
Műfaj: Kortárs, fantasy, misztikus
Ó,
te jó ég… Egyszerűen nem jutok szóhoz! Annyi minden történt ebben a 160
oldalban, hogy azt megfogalmazni is lehetetlen. Annyi kérdést hagy
megválaszolatlanul, annyi lehetséges végkimenetelt bocsájt előre az írónő, hogy
az már hihetetlennek minősül - felháborító, s lenyűgöző egyben. Olyan sok
gondolat kavarog a fejemben, a temérdek érzelemmel együttesen, hogy nem hagy
nyugodni a tény, hogy mégis mi jöhet ezek után? És a legfontosabb: miért?
„Miért hiszik,
hogy sikerrel járhatnak, miután ő maga újra és újra elbukott?”
Jól
van, megpróbálom az elején elkezdeni az egészet:
Ahogy
a fülszöveg előre sejteti, két síkon fut az egész könyv, ami igazából csak egy
plusz izgalmi faktort ad az összképnek - mindig akkor tudnánk meg valamilyen
újdonságot, vagy akkor kapnánk egy elhintett információmorzsát, amikor
átváltunk a másik nézőpontra. Ennek köszönhetően az olvasók garantáltan falni
fogják az oldalakat, sőt! Saját magamból kiindulva mondom ezt, mivel az én kíváncsiságom
és a vágyam is csak egyre nőtt, hogy megtudjam, mi a csuda folyik itt, mert
hasonlóan nehéz volt összerakosgatnom a kirakós darabjait, mint az egyik főbb
szereplőnknek - na de róla majd később mesélek. ;)
„Arra
tanították, hogy érje be sejtelmekkel, mert azok illékonyabbak a tényeknél.”
Az
idegen, aki az utcákon lépdel, képes megtáncoltatni a szobrokat. Az árny, aki
az éjszakában suhan, hidegvérrel öl, csak hogy érezzen valamit. Ennek a két
személynek pedig sokkal több köze van egymáshoz, mint azt gondolnánk.
Az
elfeledett lánynak meg kell birkóznia a családjával, és a gyűlölettel teli
bátyja nem könnyíti meg a dolgát. Az egyetlen reménye Keith, aki mit sem tud
róla, és békítő félként áll ő és a bátyja közé.
„Megtanulta,
hogy először a benne lapuló gonoszt kell legyőznie.”
A
gyilkosnak azért kell küzdenie, hogy érezzen. Az üresség ellen harcol, nap,
mint nap, és tudja; bármelyik pillanat az utolsó lehet. Csakis az ösztönei
hajtják előre, de mi történik akkor, ha már ezek sem tudják éltetni?
„Érezni akart,
érezni, ahogy az adrenalin keresztülszáguld a testén, ahogy a szíve hevesen
kezd dobogni az élvezettől, ahogy a lába ég a futástól, ahogy a bőrén
végigfolyik valakinek az életadó, meleg vére. Minden porcikája, minden
idegszála érzésekért sikoltozott. (…) Akart valamit, bármit, ami elűzi fejéből
az ürességet.”
Azt
hiszem, mind a két karakterünk elég érdekességjegyet hordoz magában, ami már
alapjaiban véve egy nem mindennapi történetet ígér, arról nem is beszélve, hogy
számomra az volt a legkülönlegesebb, ahogyan kettejük sorsa egybefonódott, és
még több izgalmat csempészett ezzel az írónő a könyvébe.
Attól
azonban sajnos nem tudok eltekinteni, hogy néhol „tipikus” filmes/klisés
leírások vagy mondatok hangzottak el. Ezek minimálisan rontottak az olvasási
élményemen, de ettől eltekintve semmilyen zavaró tényező nincs jelen a
regényben.
„Nem tudta mivel
felrázni magát.
Nem tudott
megszökni.
Nem tudott
vadászni.
Teltek a napok.
A lány elvesztette az időérzékét.
Már nem volt
miben reménykedni. Nem tudott mire várni.
Csak sodródott
és várta, hogy vége legyen.”
A
rengeteg izgalmas jelenet és a megannyi titok közt lavírozva egy olyan könyvet
olvashattam Lillától, ami egyszerre adott meg nekem mindent, és hagyott bennem
egy hatalmas, tátongó űrt.
Az
írónő elképesztő fantáziával lett megáldva, s higgyetek nekem, akkora öröm volt
egy egyedülálló alapkoncepción nyugvó fantasztikus-misztikus kötetet olvasni! Ráadásul
egy magyar szerző tollából!
Úgyhogy
kedves molyok, ha kíváncsiak vagytok, milyen lehet, ha a szobrok életre kelnek
körülöttetek, és nem rettentek vissza a kínzó várakozástól, ami a felsejlő
titkok megfejtését illeti, vessétek bele magatokat ebbe a könyvbe!
Felejthetetlen élmény lesz, azt én is garantálom. ;)
Csillagozás: 4,5 / 5
Ajánlom… mindenkinek,
aki egyszerre vágyik valami eredetire és hátborzongatóra.
~Anna
0 megjegyzés